A Szekszárdi Garay János Gimnázium rövid története

A mai nevén Szekszárdi Garay János Gimnázium története 125 évre nyúlik vissza. A gimnázium alapítását azonban 103 éves küzdelem előzte meg.
Az 1779-ben megyeszékhellyé vált Szekszárd vezetősége gimnázium és líceum engedélyezését kérte. Az elutasítást több további kérés kísérte. 1810-ben például 13 akó bort ajándékoztak olyan személyeknek, akik a Helytartótanács döntését kedvezően befolyásolhatták. 1888-ban azzal is próbálkoztak, hogy az egykori szekszárdi apátsági iskola hagyományára alapozva a pannonhalmi bencésekkel alapíttassanak itt gimnáziumot – ez a próbálkozás szintén sikertelenül végződött.
1892-ben született meg a döntés, hogy a megye első főgimnáziuma Szekszárdon létesüljön. Az épület terveit Pártos Gyula budapesti műépítész készítette el. 1896. szeptember 1-én az 1806-ban alapított gyönki, majd sárszentlőrinci (később bonyhádi), algimnáziumok után megnyithatta kapuit a megye első állami főgimnáziuma két osztályban 58 tanulóval, 3 állandó, 3 óraadó tanárral és 4 hitoktatóval.
A gondok ellenére elsősorban Wigand Jánosnak és a tantestületnek köszönhetően a szekszárdi gimnázium meggyökeresedett, és az első tíz évben felzárkózott a korábban alapított nagyhírű gimnáziumok sorába. Az első érettségiző osztály 1903-ban végzett. A 20. érettségi találkozójukon hozták létre a Diákszövetséget.
 

1902-ben alakult meg az Eötvös József Önképzőkör. 1908-ban szentelték fel a főgimnázium első zászlóját.  
1913-ban alakult meg az országban az elsők között a cserkészcsapat.
Az első világháború kitörésekor hadikórházat telepítettek gimnáziumunkba. 1916-1918 között „hadiérettségit” tettek a behívott gimnazisták.
1923-ban az iskola felvette Garay János nevét. A következő évben reálgimnázium lett az intézmény. 1935-től a reálgimnázium fokozatosan egységes gimnáziummá vált.  
 A gimnázium épületét 1942-ben ki kellett üríteni, mert katonai kórház lett. A tanítás a polgári leányiskolában folytatódott, majd 1944-ben a gimnázium innen is kiszorult, mert a német megszálló csapatok miatt két órán belül el kellett hagyni az épületet.

1945 őszétől megkezdődött a 8 osztályos gimnázium 4 osztályossá alakítása.
A korábbi 8 osztály helyett 1964-ben már 22 tanulócsoportban 847 tanulót vettek fel gimnáziumunkba. A zsúfoltság 1966-ban érte el tetőpontját. Ekkor 24 osztályban 950-en tanultak.
Közben megindult a gyakorlati képzés, kezdetben heti két, majd öt órában. Ez utóbbi volt az ún. 5+1-es politechnikai oktatás: képzés indult diétás szakács, kőműves, lakatos, villanyszerelő, szőlész-borász szakmákban, a növénytermesztés és állattenyésztés, de a szabás-varrás területén is. Az 1964/65-ös tanévben például 5 szakmával ismerkedhettek a garaysták. A politechnikai képzés 1967/1968 tanév végéig működik az épületben.
1977 és 1986 között zajlott az iskolaépület teljes felújítása. 1983-ban kezdődött a számítógép-állomány beszerzése, ugyanebben az évben megtörtént a Garay Gimnázium Emlékérem megalapítása.
1987-től 1992-ig a tanulók száma 507-ről 706-ra emelkedett, tizenhét osztály helyett 22 indult, az időszak végén már ötvenen tanítottak az iskolában.
1976-ban kezdődött az intézményben az emelt szintű nyelvoktatás: egy fél osztály orosz szakosított tantervű lett. 1979-ben az orosz tagozatos csoport helyett nyelvi speciális osztály szerveződött orosz és német csoporttal.
A nyolcvanas évek elején Kovács Győző segítségével tört be iskolánkba a számítástechnika. Az ő kreativitásának köszönhetően indítottuk el 1984-ben az országos számítástechnikai programversenyt, ami az utóbbi években már nemzetközivé vált.
1987-től fakultációs csoportok, ill. osztályok jöttek létre: matematika–fizika fakultációs, komplex természettudományos osztály, német nyelvi fakultációs osztály, majd csoport. 1992 szeptemberében a jelentkező igények miatt angol nyelvi speciális osztály is indult. 1993 szeptemberében indult az első humán tantárgyblokkos osztály.
 

Az intézményi hagyományok ápolása céljából, a garays szellemiség megerősítésére 1993-ban megalakult a Gimnázium Öregdiák Szövetsége.
A gimnázium alapításának 100. tanévében, 1995/96-ben került bevezetésre ismételten a nyolc évfolyamos képzés.
2009-től ismételten tanulható az orosz nyelv.
A XXI. század első évtizedeiben is folytatódtak az infrastrukturális fejlesztések a Garayban. 2006-ban teljes födémcserére került sor, a gimnázium belső épülete teljesen megújult. 2012-ben uniós támogatással az országban az elsők között létesült természettudományos laboratórium. 2017-ben az intézmény udvara kapott teljesen új külsőt, kosárlabdapályával és erőparkkal. Felszereltségét tekintve az intézmény az ország legjobbjai között található.
A jelenlegi Garayban hat, öt és négy évfolyamos képzéstípusok közül tudnak a hozzánk érkezők választani. Valamennyi képzéstípushoz emelt szintű oktatás kapcsolódik.
A hat évfolyamos képzés keretében emelt szinten tanulható az angol és a német nyelv.
Az öt évfolyamos képzésben nyelvi előkészítő évfolyam működik angol, orosz és francia nyelvi emelt szintű oktatással.
A négy évfolyamos formában emelt szinten tanulhatók a következő tantárgyak: matematika-fizika, biológia-kémia, magyar nyelv és irodalom-történelem, német nyelv. Jelenleg 18 osztályban 514 tanuló folytatja tanulmányait, a pedagógusok létszáma 47 fő.
Napjainkra a gimnázium országosan is ismert és elismert intézmény lett, Szekszárd városának szellemi műhelyévé vált.